HŐSZIVATTYÚ

Megújuló energia a levegőből, földből, talajvízből

A hőszivattyúk a levegőben és a talajban rejlő energiát hasznosítják épületünk fűtésére, hűtésére és meleg vízzel történő ellátására

TERMÉKEK

Szakértői tanácsadást kérek!

Elérhetőségek a szaktanácsadáshoz. ⇒

ELŐNYÖK:

Akár 50 % fűtési költség csökkenés
Gazdaságos működés még -20°C külső hőmérséket esetén is
Nincs CO2 kibocsátás

SEGÍTÜNK PÁLYÁZNI!

Írja meg, milyen fűtésmegoldásban gondolkodik, mi segítünk megtalálni a leghatékonyabb fütőeszközöket.

Kollégáink folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségekket is!

KAPCSOLATI ŰRLAP

Hogyan működik a hőszivattyú?

A berendezés működésének alapja egy körfolyamat, ami alapvetően a halmazállapot változásban rejlő rejtett hőre épít. Mindenki számára ismert, hogy ha vizet forralunk, akkor ahhoz első lépésként 100°C-ra fel kell hevítsük a vizet, majd további energia szükséges ahhoz, hogy a 100°C-os vízből 100°C-os gőzt készítsünk. Ez a forráshő, a folyadék és gáz halmazállapot változás rejtett hője.

A hőszivattyúk gáz körfolyamata is ezen rejtett hőt aknázza ki, csak egy újabb fizikai törvényt, a különböző nyomásokon történő állapotváltozást is alkalmazza. Körfolyamat alkatrészei, lépései az alábbiak:

1. elpárologtató: a kis nyomású folyadékból kis nyomású gáz képződik (elpárolog). A halmazállapot változáshoz a környezetből hőt von el, hűti azt.

2. kompresszor: kis nyomású gázból nagy nyomású gázt állít elő

3. kondenzátor: a nagy nyomású gáz kondenzálódik, nagy nyomású folyadék lesz belőle. A halmazállapot változás rejtett hője a helyiség fűtésére fordítódik.

4. expanziós szelep: nagy nyomású folyadékból kis nyomású folyadék képződik.

Különböző klíma gázok esetében mind a nyomások, mind a hőmérsékletek más-más értéket eredményeznek, így különböző feladatokra alkalmazható a folyamat. Ma a hőszivattyúk többsége R410A gázzal működik. (Új Uniós rendelet értelmében környezetbarát hűtőközeget, gázokat kell a közeljövőben bevezetni, így 2030-ig teljesen új gázok, új hőszivattyúk fejlesztésre várható!) R410A esetében a nagy nyomású oldal (kompresszor és expanziós szelep között) 20-30 bar érték körül mozoghat, a kis nyomású oldal néhány bar (expanziós szeleptől a kompresszorig). Hőmérsékleteket tekintve a magas hőmérsékletű szakasz (elpárologtatótól kondenzátorig) akár 70-80°C lehet, az alacsony hőmérsékletű szakasz (kondenzátortól elpárologtatóig) akár -20°C-os hőmérsékletet is jelenthet. (Ezzel a gázzal maximum 65°C-os fűtési előremenőt lehetséges produkálni és -20°C-os környezeti hőmérsékletig alkalmazható a berendezés (ez a gáz elpárolgásának alsó határa).

Annak függvényében, hogy mely környezeti hőforrást alkalmazza a hőszivattyú – annak függvényében különböztethetünk meg:

levegő/víz hőszivattyút, mely fűtési energia nyeréshez a környezeti levegőt hűti
talajhő/víz hőszivattyút, mely fűtési üzemben a talajt hűti (legismertebb, legelterjedtebb és legstabilabb megoldás az ún. talaj szonda, ami jellenzően 100 m mélységig lefúrt csőkígyót alkalmaz, körülötte cement bázisú hővezető anyaggal)
illetve víz/víz hőszivattyút, mely természetes víz közeggel működik pl. kútvízzel.

Levegő-víz hőszivattyú

Kisebb teljesítmény igények esetében rentábilis megoldásnak a levegő/víz hőszivattyúk mutatkoznak, hisz nincs a primer, környezeti oldalon semmi befektetési költség. Viszont ezen hőszivattyúk hatásfoka a változó környezeti hőmérséklet függvényében jelentős eltéréseket mutathat, éves hatásfokuk jellemzően kisebb a talajhő/víz vagy víz/víz rendszerekhez képest.

Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. You can also style every aspect of this content in the module Design settings and even apply custom CSS to this text in the module Advanced settings.